Elhunyt Vas Ottó Csemadok Életmű Díjjal (2015), Mics Károly Életműdíjjal (2011), Kulcsár Tibor-díjjal (2003), Ipolyság Város Díjával (2002) kitüntetett előadóművész, gimnáziumi tanár, író, közösségszervező.

Vas Ottó az ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium József Attila Irodalmi Színpadának (1964-1995) alapítója és vezetője, szlovákiai magyar kulturális életünk kimagasló, legendás személyisége volt. Közösségi életünk kiemelkedő képviselőit, felvidéki magyarok generációit nevelte emberségre, a magyar kultúra szeretetére. Az irodalmi színpad rendszeres szereplője és díjazottja volt a Jókai Napoknak, valamint a Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napoknak.

Vas Ottótól 2020. október 7-én, 14 órakor búcsúznak az Ipolysági városi köztemetőben.

Tisztelet emlékének.

Az alábbi méltatás 2015-ben hangzott el a magyar kultúra napján, Galántán, a Csemadok Életmű Díj átadásán.

Vas Ottó 1940. június 25-én született Budapesten. Gyermekkorának jelentős részét Köbölkúton töltötte. A Páris patak partján található községhez kötődik első szavalói emléke is. Országos szavalóversenyt 1957-ben, Komáromban, érsekújvári gimnazistaként nyert először. Egyetemistaként a főiskolások Koncsol László által megszervezett szavalókörének is aktív tagja volt.

Az irodalom és szavalás iránti vonzalma határozta meg pályaválasztását is: magyar-orosz szakos gimnáziumi tanárként diákok generációinak megbecsülését vívta ki szakmai hozzáállásával, emberi tartásával egyaránt. Az Ipolysági Magyar Tannyelvű Gimnázium pedagógusaként 1963-ban létrehozta a József Attila Irodalmi Színpadot, amely az iskola keretei között, a Csemadok morális, és anyagi támogatásával működött 1995-ig. Az alapító, és az irodalmi színpad egyaránt országos, sőt, nemzetközi hírnévre tett szert. A Jókai Napok, valamint a balassagyarmati irodalmi napok rendszeres résztvevői, díjazottjai voltak. A diákszínpad harminckét évi működése alatt délszlovákiai, magyarajkú települések egész során vendégszerepelt. Magyarországi (például balassagyarmati) vendégszereplései során a csoport segített tudatosíttatni az anyaországi közönséggel, hogy a színvonalas magyar kulturális élet földrajzi határai nem azonosak az országhatárokkal. Diákok hadával kedveltette meg az irodalmat (köztük közéletünk több későbbi jeles képviselőjével, pl. Csáky Pállal, Hunčík Péterrel, Hrubík Bélával, stb.), generációk ízlését pallérozta.

Az irodalmi színpad történetét 1993-ban könyvalakban is feldolgozta. A publikáció az Ipolysági Magyar Tannyelvű Gimnázium jóvoltából jelent meg. A rendkívül sikeres egykori diákszínpad relikviáival Vas Ottó igazi lokálpatriótaként az ipolysági Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria gyűjteményét gyarapította.

A szlovákiai magyar irodalom népszerűsítését szólófellépései, s az irodalmi színpad műsorainak összeállítása során is elsődleges feladataként kezelte. Hírét terjesztette Magyarországon is, például váci rendkívüli irodalomórák, irodalmi kávéház, vagy kiállításmegnyitói programok során. Ipolyság kulturális életének évtizedeken keresztül meghatározó egyéniségei közé tartozott, ennek elismeréseként nyerte el 2002-ben a város díját. Előadói, s felkészítői tapasztalatait a 2001-ben, a Csemadok Művelődési Intézete, s a Gyurcsó István Alapítvány segítségével megjelentetett Hogyan tanuljunk verset, és prózát (Előadók, felkészítők kézikönyve) című, hangzóanyaggal gazdagított könyvében bocsátotta a köz rendelkezésére. Több évtizedes, magas szintű és áldozatkész munkáját 2011-ben a Csemadok Mics Károly díjjal ismerte el.