 - 720X201.png?ph=0e62b165a7)
- Polák Margit
Polák Margit a Csemadok Szenci Alapszervezetének tagja. Foglalkozása könyvtáros, jelenleg a szenci múzeum előadója. Könyvtárosként Szenc magyar közművelődésének egyik meghatározó alakja, a Csemadok alapszervezet vezetőségének tagja a hatvanas évek közepétől. Ott állt a Szenczi Molnár Albert Napok bölcsőjénél. Feladata a szervezetben főként az irodalom, irodalomnépszerűsítés, a képzőművészeti tárlatok szervezése volt. Részt vett az irodalmi színpadi mozgalomban és tagja volt a szenci Napsugár Vegyeskarnak is. Évek óta kapcsolattartó a városi szervek, intézmények és alapszervezetünk között. Hosszú ideig aktív tagja volt a Csemadok járási bizottságának, majd a járási elnökségnek. Számtalan ötlet kidolgozásában és megvalósításában vett részt, volt kezdeményező. Ide sorolhatjuk az olvasótábort, az anyanyelv hetét, a Kincskereső mozgalmat. Szervezőként segítője járási és országos rendezvényeknek (művelődési táborok, olvasótábor, Szenczi Molnár Albert Napok).
Hosszú ideig volt tagja a központi népművelési szakbizottságnak is. Fő feladatának ma, hetvenévesen is a kicsikkel, az óvodásokkal, alapiskolásokkal és középiskolásokkal való munkát tekinti. Működteti a Kincskereső ifjúsági klubot, irodalmi színpadot szervez és rendez, irodalmi előadásokat, vetélkedőket, tart, rendez, honismereti munkát végez és irányít.
- Mezei Sándor
Mezei Sándor születése óta Szilicén él. Tavaly november 20-án töltötte be 80. életévét. Tartalmas életút áll mögötte, és a mai napig sem veszített életkedvéből. Életének nagy részét a magyar kultúrának, a hagyományőrzésnek, a nótázásnak, a táncnak szentelte. Oszlopos tagja a Csemadoknak ifjú kora óta, sokáig volt elnöke a Csemadok Szilicei Alapszervezetének. Falujában tánccsoportot vezetett, amellyel országszerte képviselték a magyar kultúrát és hagyományokat. A fiatalabb nemzedék is sokat tanult és tanulhat tőle. A mai napig számos meghívást kap különböző rendezvényekre, ahol bemutatja a már feledésbe merült tánclépéseket és szívesen számol be múltbéli élményeiről. Jelentős népdalgyűjtőkkel került kapcsolatba, és énekelte el nekik a falujához, környékéhez kapcsolódó népdalokat.
Aktív résztvevője a Csemadok által szervezett kulturális rendezvényeknek, táncházaknak, ünnepségeknek.
Az a kincs, amely az ő tarsolyából kerül ki, nagy értéket képvisel, s remélhetőleg sokáig fennmarad az utókor számára.
- Horkay Andor
Horkay Andor, a bodrogközi református lelkész elsőszülött fia Zemplén községből származik. Jelenleg Nagyidán él, ahol feleségével együtt megérdemelt nyugdíjas éveit tölti.
Már ifjú korától tevékenyen bekapcsolódott a hazai magyar közéletbe. Ezt a hatékony és áldozatkész tevékenységet értékelte a Csemadok Országos Tanácsa és Elnöksége, amely a Fábry Emlékbizottság javaslatára a Fábry díjat a Horkay családnak adományozta, a szlovákiai magyar nemzetrész közművelődése, népművészete és önazonosságtudatának megtartása terén kifejtett több évtizedes példamutató tevékenységéért. És ennek a népes, példamutató és aktív családnak ő is tagja.
A Horkay család (időközben 73 főre szaporodtak) 1972 óta szülőfalujukban, Zemplénben évente rendszeresen összejönnek, találkoznak, és sátoroznak a Bodrog partján. Zemplénben, szüleik sírjánál emlékoszlopot állítottak a következő felirattal: “Őseidnek szent hitéhez, nemzetséged gyökeréhez, testvér, ne légy hűtlen soha!”
Horkay Andor, mint pedagógus, a Nagyidai Magyar Tannyelvű Alapiskolában példamutatóan nemzedékeket nevelt fel és oktatott. A családban természetes volt, hogy mindkét lánya pedagógiai pályára lépett és a hazai magyar oktatás terén magyar tannyelvű iskolákban tevékenykednek. Unokái is aktívan bekapcsolódnak a hazai magyar kulturális életbe. A legfiatalabb unokája, Benko Fruzsina, két évvel ezelőtt egyedüli felvidéki szólistaként sikeresen szerepelt a magyarországi Fölszállott a páva nemzetközi vetélkedőn.
Horkay Andor az 1960-as és 1970-es években irodalmi színpadot vezetett. Fáradságot nem ismerve egyik állandó szervezője volt az idén immáron a 60-dik alkalommal megrendezett Nagyidai Dal- és Táncünnepélynek, valamint az 1848/49-es magyar szabadságharc és forradalom évfordulójára rendezett helyi emlékünnepségnek. Horkay Andor több mint fél évszázada a csemadokosok nagy családjának tagja, több, mint négy évtizede a Csemadok Nagyidai Alapszervezet vezetőségi tagja, amelynek nyolc éven át ő volt az elnöke. Nyugdíjas éveiben is aktívan kiveszi részét a kulturális tevékenységből.
- Hecht Anna
1949.július 24-én született Tejfalun. Dunaszerdahelyen érettségizett 1967-ben, ekkor vált CSEMADOK taggá, a magyar tanítási nyelvű középiskola irodalmi és zenei műsorainak szereplőjeként. Egyetemi tanulmányainak idején Pozsonyban a József Attila- klubnak és az Operabarátok Társulásának aktív tagja. 1972-ben a Pozsonyi Comenius Egyetemen megszerzett tanári diplomával matematika-fizika szakos tanárként kerül a Somorjai Magyar Tannyelvű Gimnáziumba, ahol – annak ellenére, hogy a középiskolákban nincs ének-zene óra leánykart alapít, felkeltve ezzel Szíjjártó Jenő szlovákiai magyar zeneszerző érdeklődését is.
Elvégezte a Kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet karvezetőképző, és Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzenei tanfolyamát. 1973-tól tagja a Pokstaller László által 1972-ben alapított Somorjai HíD Vegyes Karnak. A kórusnak 2000-ig énekese és szólamvezetője, majd az alapító karnagy. halála után 2000-től kezdve karvezetője és karnagya. Mind a mai napig összefogja az énekelni szerető, nemzeti hagyományait és zenei anyanyelvét ápolni kész, más nemzetek és kultúrák zenei kincseit befogadó, énekkel és zenével hidakat építő felnőtt amatőr énekeseket, nemcsak Somorjáról, hanem Somorja környékéről is. Vezetésével a Somorjai Híd Vegyes Kar háromszor szerepelt a szlovákiai magyar kórusok háromévenként megrendezett versenyén, a Galántai Kodály Napokon. Kétszer ezüstkoszorús és 2005-ben aranykoszorús minősítést nyertek.
1989-től tagja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának, ahol jelenleg is azon fáradozik, hogy a szakmai műhelyként is komoly küldetéssel bíró kórus áldatlan anyagi helyzete és társadalmi megbecsülése végre megoldódjon.
A kilencvenes évektől aktív szerepet vállalt a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségében. 1993-ban választják az Országos Elnökség tagjai közé, 1996-tól országos alelnök, közben 1996-tól 1999-ig a Dunaszerdahelyi Területi Választmány elnöke. SzMPSz Országos Elnöksége a magyar iskolák érdekében kifejtett tevékenységéért Hecht Annát 2005-ben a Felvidéki Pedagógus Díjban részesítette. 1999–től négy éven át tagja a Szlovák Köztársaság Kormánya által működtetett Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Tanácsának. Somorja Város Képviselőtestületének tagjaként az 1990-1994-es választási időszakban az oktatási és kulturális bizottság elnökének feladatkörét látta el, az 1998-2002-ig terjedő választási időszakban pedig az oktatásügyi és vallásügyi bizottságban, valamint a sport-és kultúrügyi bizottságban tevékenykedett.
A 2001-ben megalapított Somorja és Vidéke Kulturális Társulásban az anyanyelven való művelődés fontosságát, az anyanyelv ápolását hangsúlyozó programok vezetője.
- Brath Lászlóné, Brath Margit
1933. február 27-én született, egy zoboralji, akkor még színmagyar községben, Nyitragesztén középparaszt családban.
Hogy legalább a faluja színpompás népviseletét, népdalait és szokásait megmentse, 40 évig volt tagja és vezette a Gesztei Női éneklőcsoportot, amely az ő vezetése alatt számos rangos verseny győztese lett.
A„Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny győztese 1972-ben majd a csoportal 1978 –ban, majd még 4 alkalommal, 198O-ban a Zoboralji lakodalmas keretében, amelyet Jókai Mária állított színpadra.
A „Bíborpiros szép rózsa” népdalverseny kétszeres győztese a csoportal majd az ezt követő „Vass Lajos Kárpát-medencei Népdalverseny „ szintén kétszeres nagydíjasa.
A CSEMADOK Népművésze.
1999-ben a Csemadok megalakulásánák 5O. évfordulója alkalmával országos elismerésben részesült az éneklőcsoporttal együtt.
2000-ben szülőfaluja a fent említett munkásságáért a „PRO GUEZTE” vagyis Gesztéért kitüntetést adományozta neki .
2006. augusztus 20-án magyar álami kitüntetésben részesült, mégpedig a Népművészet Mestere díjat vehette át.
Az Ö keze munkáját dicsérik a „Felvidéki magyar népviseleti babák múzeumába” Búcson látható gesztei népviseletbe öltöztetett valamint otthonát díszítő babák is.
Brath Margit sok népdalkutató, etnográfus és érdeklődő adatközlője.
Ezen kívül szülőfaluja templomának előénekese és előimádkozója,
A Zoboralján egyedülálló szokás a halotti virrasztás fenntartója a temetések es az esküvők közreműködője.
Brath Margit egész életét szűkebb hazája Zoboralja és abban szülőfaluja népművészetének megőrzésére, annak megismertetésének és továbbadásának szentelte.
- Albert Éva
A Csemadokkal már alapiskolás korában kapcsolatba került szülőfalujában Csomán a különféle kulturális rendezvények szereplőjeként. 1975-ben, 16 évesen lépett be a csomai alapszervezetbe, ahol oszlopos tagja lett a helyi színjátszó-, tánc- és éneklőcsoportnak.
1981 óta a Csemadok gesztetei alapszervezetének tagjaként, s most már elnökeként teszi a dolgát a község kulturális és közösségi életének fellendítése érdekében.
1999 óta elnöke a Csemadok alapszervezetnek, melynek krónikáját is példásan vezeti. Az önként vállalt feladatokat mindig szívvel-lélekkel látja el. A község kulturális, közösségi életének igazi mozgatórugója. Kiváló szervező, ötletgazda, igazi vezéregyéniség. Szervezői képességét számos sikeres rendezvény bizonyítja: falunapok rendezése a helyi önkormányzattal karöltve, helyi népszokások felelevenítése (télkiüző Kiszehajtás, farsangolás ), a Gömöri Magyarok Kulturális Ünnepélyének valamint a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő országos elődöntőjének megszervezése, az alapszervezet évzáró taggyűléseinek kultúrműsora, ünnepi műsor a Csemadok megalakulásának 55. és 60. évfordulója alkalmából, március 15-i megemlékezések a helyi alapiskola tanulóinak bevonásával. Falujában a Csemadok-tagoknak lehetőség szerint kirándulásokat szervez, több alkalommal színházlátogatással egybekötve, de a kassai Thália Színház is többször vendégszerepelt Gesztetében az ő meghívására. A Csipet és csapata Amatőr Színjátszócsoport alapítója és vezetője. A csoport nagy sikerrel szerepelt 1998-ban és ´99-ben a Rimaszombatban megrendezett Országos Humorfesztiválon, valamint 2000-ben Szepsiben az Egressy Béni Falusi Színjátszók Országos Fesztiválján, ahol a következő évben a szervezők felkérésére Albert Éva a társadalmi zsűri tagjaként is részt vett.
Munkájának, önfeláldozásának is köszönhető, hogy több mint 30 éve kiválóan működik Gesztetében a Barkó Menyecskekórus, melynek nem csak oszlopos tagja, de – mai szóhasználattal élve – menedzsere is. A csoport megalakulásának 25. évfordulója alkalmából emlékünnepséget szervezett, s neki köszönhetően megjelent a menyecskekórus gömöri népdalokból összeállított hanghordozója is. A gesztetei menyecskéket szívesen hívják különféle rendezvényekre nem csak régiónkban, de országszerte és a szomszédos Magyarországon is, hiszen az asszonyok a népdalokon kívül mindenhová vidámságot, jókedvet visznek, ami nagyban Albert Éva személyiségének is köszönhető.
A Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny rimaszombati döntőjét el sem lehetne képzelni az Ő munkája és nyugalmat, vidámságot árasztó lénye nélkül.
2000-től tagja a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának, ahol 2006-tól alelnöki tisztséget tölt be, 2012-től tagja a Csemadok Országos Tanácsának. Albert Éva egyik fő jellemvonása a szerénység. Saját sikereiért mindig másoknak hálás: elsősorban családjának, férjének, fiának, akik mindig mindenben mellette állnak és bíztatják, támogatják. De ugyanúgy hálás a gesztetei Menyecskekórus tagjainak és mindenkinek, akitől segítséget, támogatást kap.
Végezetül álljon itt egy jelmondat, amit magával kapcsolatban választott:
„ Ha valami működik, nézz ki az ablakon, de ha nem működik, nézz bele a tükörbe!“
.png)
.PNG)
.jpg)