A Magyar Országgyűlés 2010. évi XLV. törvénye a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről június 4-ét, az első világháborút magyar részről lezáró trianoni békediktátum aláírásának a napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. 

„Nemzetünk tragédiájára mindörökké emlékezve, ugyanakkor történelmi felelősségünket is szem előtt tartva, a gyász évfordulója szülte Emléknap ma lehetőség is egyben, hogy megmutassuk: a történelem viharos időszakában külső hatalmak ugyan elválaszthattak bennünket, de kulturális gyökereinktől, közös nyelvünktől, nemzeti hovatartozásunktól nem foszthattak meg, hiszen az országhatárok szabdalta nemzetközösségünk oszthatatlan egész. A törvény kimondja, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és a magyarok önazonosságának meghatározó eleme.”

Az 1920-as trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján, minden év június 4-én tehát nemzetünk határokon átívelő egységére emlékezünk. A Csemadok Országos Tanácsa 2015. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján 17 órai kezdettel koszorúzást és 18,30 órai kezdettel megemlékezést tartott Éberhardon (Malinovo) az Apponyi-sírkápolnában illetve a helyi művelődési otthonban. A megemlékezésen részt vettek a Csemadok Országos Tanácsa nyugati régiójának tagjai, a területi választmányok munkatársai, a környező települések Csemadok szervezeteinek tagjai,  a közeli települések több polgármestere, a régió iskoláinak igazgatói. Jelen volt Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott pozsony nagykövete, Szigeti László az MKP Országos Tanácsának elnöke.

A megnyitót Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, az   ünnepi beszédet Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke tartotta Kovács László tanár, történész Apponyi Albert  életútját, munkásságát ismertette a hallgatósággal. Godó Éva, Éberhard polgármestere a települést mutatta be a vendégeknek. Közreműködött a Nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola 7. évfolyamos diákjainak kórusa (a világhírű Cantemus Kóruscsalád anyaiskolája) és Reiter István hegedűművész.  A megemlékezés előtt a megjelentek a település templomában, az Apponyi család által épített sírkápolnában, Apponyi Albert végső nyughelyén tartottak megemlékezést. Itt is Bárdos Gyula országos elnök köszöntötte e megjelenteket, majd Zsidó János helyi katolikus esperes és Kiss Tibor jókai református lelkész mondtak imát. A Csemadok Országos Tanácsa nevében Bárdos Gyula és Köteles László helyezték el a koszorút Apponyi Albert sírjánál. A megjelentek ezt követően sétát tettek az Apponyi-kastély körüli angolparkban.

A Csemadok Országos Elnökségének határozata értelmében ezután minden év június negyedikén, a Nemzeti Összetartozás Napján Éberhardon emlékezünk a határokkal szétválasztott  magyarság összetartozására. Szövetségünk által a  Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából  szervezett megemlékezések június 3-én, szerdán vették kezdetüket. Ekkor először az ELTE Eötvös József Collégiumának Dr. Horváth Lászlót által vezetett  küldöttségét fogadtuk Éberhardon. A kastélyparkban tett rövid séta után az Apponyi-kápolnában tartottunk koszorúzást. Megjelent Kiss Balázst,

a pozsonyi magyar nagykövetség titkárát is. A Himnusz közös eléneklése után Kovács László történelmi áttekintést adott Gróf Apponyi Albert politikai szerepéről. Idézte 1920. január 16-án a békekonferencia Legfelső Tanácsa előtt elmondott híres "védőbeszédét", amelyben kérte a népszavazás lehetőségét és a békeszerződés módosítását. Este a  Csemadok pozsonyi székházának dísztermében  nyílt meg  a „Nemzetek érintkezése” 
elnevezésű kiállítást, majd Csáky Pál és Sógor Csaba felvidéki, illetve erdélyi magyar EP-képviselők beszélgettek a magyarság sorskérdéseiről. A híres magyar utazókról és felfedezőkről  készített tárlat június végéig látogatható.

A megemlékezések sorozatához tartozik, hogy a Csemadok Éberhardi alapszervezete 2015.május 29-én (az előző évekhez hasonlóan) szentmisét szolgáltatott az Apponyi család ott nyugvó tagjaiért és Apponyi Albertért.  A szentmise után avatták fel Petőcz György 1848-as poszonyi vértanúnak a temetőben, a kápolna falánál elhelyezett emlékműve mellett azt az emléktáblát, amely a hős feltételezett szülőházát ábrázolja.